Érzékenyítés

A fogyatékosság nem szitokszò

Hülye. Ez ma már csak egy szitokszó. A történelem során azonban része volt a magyar gyógypedagógiai szakzsargonnak.

Vajon mit szólt volna hozzá Frim Jakab, ha tudta volna, hogy közel 150 évvel az Első magyar hülyenevelő- és ápoló intézet megalapítása után a hülye már nem ugyanazt fogja jelenteni, amit az ő korában. Sőt! Manapság már sértőnek számít, szitokszónak az, ami akkoriban még a szakzsargon részét képezte és az értelmi fogyatékosokat jelentette. Akkor, 1875-ben Rákospalotán megindult a szellemi fogyatékosok nevelése Magyarországon.

A fogyatékosokat, vagy szebben megfogalmazva, fogyatékkal élőknek több típusa van. Mégis ha azt mondjuk, hogy fogyatékos, akkor a legtöbben a szellemileg leépült emberekre gondolnak (hibásan). Nem ritkán szitokszòként használva.

A fogyatékossági típusok:

  • Autizmus spektrum zavar
  • Beszédfogyatékosság
  • Értelmi fogyatékosság
  • Hallássérülés
  • Látássérülés
  • Mozgáskorlátozottság
  • Pszichoszociális fogyatékosság
  • Halmozott fogyatékosság

A fogyatékosság lehet veleszületett, de szerzett is.
Ezen belül természetesen tovább bontják konkrét esetekre a különböző kategóriákat, estig itt ülhetnénk, ha mindent fel szeretnék sorolni. 

pexels-photo-1482783.jpeg
Forrás: pexels.com

A helyzetük Magyarországon és Európában a 20. század második felében javult csak, amikor elkezdték törvényekben és jogszabályokban megfogalmazni a jogaikat, lehetőségeiket. A magyarországi fogyatékosságügyi politika alapdokumentuma az Országos Fogyatékosügyi Program, melynek megalkotását a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény írja elő. Az új Országos Fogyatékosügyi Programot az Országgyűlés fogadta el 2006-ban a 10-es számú országgyűlési határozatával.

Ebből is látszik, hogy ez a téma mennyire szerteágazó, és egészen  20. század második feléig kellett várni arra, hogy a fogyatékkal élőknek jogaik legyenek, és ne döntésképtelennek megbélyegzett emberekként éljék le az életüket egy intézetbe dugva, mint a reneszánsz idején. Bár manapság is rengeteg fogyatékkal élő él intézetekben, a helyzet és az emberek elfogadása javult ezidő alatt.

Ez a bejegyzés csak egy kis általános áttekintés, amiben nem vagyok túl jó, nem is feltétlenül ilyen fajta posztokkal szeretném elárasztani a blogot, de mindenképp szerettem volna valami hasonlót, hogy lássuk, honnan is indultunk el.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük