A hangunk hatalmas kincsünk. Lehet, hogy nem vagyunk énekesek, lehet, hogy az alkatunkhoz képest túl mély, vagy túl vékony a hangunk, és az is lehet, hogy nem vagyunk vele elégedettek, de van. Vigyázzunk rá és becsüljük meg.
A hang világnapja, vagyis a World Voice Day minden év április 16-án kerül megrendezésre. 2019-ben 51 országban ünnepelték és összesen 689 programot rendeztek ezen jeles nap alkalmából.
1999-ben indult útjára ez a kezdeményezés Brazíliában, az azóta eltelt években pedig 51-re nőtt azon országok száma, akik fontosnak tartják a hangot, a beszédet, és úgy gondolják, hogy fel kell hívni a figyelmet azokra a betegségekre, amelyek közvetve, vagy közvetlenül, de a beszédet károsítják.
Az emberek többségének magától értetődő, hogy tud beszélni, és szinte azonnal feltűnik, ha a környezetében valakinek nehézséget okoz ez az „egyszerű” és ösztönös tevékenység.
Pedig sokkal többen érintettek, mint gondolná az ember, a dadogás vagy a pöszeség talán nem is tűnnek annyira szokatlannak, de ugyanúgy kezelésre szorulnak, és nagyon sok beszéddel kapcsolatos betegség kezelésekkel, terápiákkal gyógyítható is, gondoljunk csak arra, hogy egy agyvérzés után, ami érinti a beszédközpontot, meg lehet tanulni újra beszélni.
Magyarországon a 2011-es népszámlálás során a beszédhibás és beszédfogyatékos embereket külön kategóriába sorolták. Így a következő módon alakult a számuk:
| Beszédhibás | 14 528 fő |
| Beszédfogyatékos | 10 913 fő |
Összesen 25441 embert érintett akkor az országban.
A beszéd fogyatékosságai a dadogástól egészen a némaságig számtalan módon megjelenhetnek. Hogy mi okozhatja, az elég szerteágazó, születési rendellenesség (pl. agy idegrendszeri károsodása, nyúlszáj, farkas torok) ugyanúgy okozhatja, mint lelki okok, vagy későbbi betegség velejárója is lehet (pl. Stroke), de akár a hallás károsodása is okozhat problémákat a beszéd fejlődésben. A beszéd rendellenessége azonban egyértelműen túlmutat a dadogáson és a pöszeségen.
Nem vagyok sem logopédus, sem orvos, így nem szeretnék mélyebben belemenni az okokba.
A betegségek egy részét műtéti beavatkozással, és logopédus segítségével szépen lehet korrigálni.
Magyarországon a logopédusképzés 1896-ban indult el és Roboz József nevéhez fűződik, és a mai napig is több egyetemen is folyik az országban, mégis úgy tűnik, hogy folyamatos hiányban szenvednek az intézmények szakemberekben.
Ezek a betegségek azonban nem csak a gyerekeket és nem csak gyerekkorban alakulnak ki. A DÉMOSZTHENÉSZ Beszédhibások és Segítőik Országos Érdekvédelmi Egyesülete például beszédhibával élő fiatal és felnőtt embereket is segít terápiákkal, vizsgálatokkal, tanácsadással. Démoszthenész ókori athéni szónok maga is dadogott, innen az egyesület neve.
Azok az emberek, akiknek a beszédkészsége eltér az átlagostól valamilyen oknál fogva, sokkal visszahúzódóbbak, figyeljünk rájuk. Ne csak április 16-án, hanem minden nap, és vigyázzunk a hangunkra.
Forrás:
http://world-voice-day.org
http://demoszthenesz.hu
Leave a Reply